elôzô|| tartalom|| következô

A hazai terjedés


Az Internet hazai terjedése eközben egy nagyobb változás elõtt állt. 1995-ig Magyarországon mûködött egy európai központ, mely az EuropaNet tagja volt. Eközben Magyarország az EBONE hálózaton keresztül is hozzákapcsolódott a nemzetközi hálózathoz. Ebben az évben azonban a British Telecom kapta meg az európai hálózat karbantartásának és üzemeltetésének jogát, és õk más elképzeléssel láttak munkához. Ennek a változásnak eredményeképpen az 1995-ös év végére teljes szélességében használhatóvá vált egy 2 Mbps-os vonal, amely már az amszterdami központba csatlakoztatta Magyarországot. Ebbõl 1 Mbps a HBONe-é, azaz a felsõoktatási és kutatási szféráé. A háttérben anyagi megfontolások is voltak, ugyanis ez a kapcsolat olcsóbb, mint amilyen a bécsi volt. Ugyanakkor a bécsi vonal is rendelkezésre áll a holland vonal túlterheltsége vagy meghibásodása esetén. Természetesen a fejlõdésnek köszönhetõen az újabb bõvítések már küszöbön vannak.
A WWW terjedésével a hálózati alkalmazások egyre igényesebbek, és ez alatt a mégtöbb hálózati erõforrás igénylését értem. Ehhez természetesen az infrastruktúra sokat hangoztatott fejlesztése elengedhetetlen. Az adatátvitel sebessége és a szolgáltatások árának mérséklése a döntõ, hiszen olyan hálózatot senki sem akar használni, amin a heti mozimûsor letöltése hosszabb ideig tart, és többe kerül, mintha a sarki újságosig menne le az ember, és ott venné meg a mûsorfüzetet nyomtatott formában.
A hálózat fejlõdésével többen csatlakoznak a hálózatot használókhoz, és minél többen használják a hálózatot, annál nagyobb az igény a fejlesztéseket illetõen. Ez egy ördögi kör. Az igazi nagy robbanást az jelenti majd, ha pénzügyi manõvereinket teljes biztonsággal végezhetjük majd, ide értve az átutalásokat és a bevásárlásokat is.
Külföldön több komoly dolgozat jelent már meg arról, hogy milyen hatása lesz a társadalomra, ha még kevesebb emberi kapcsolatunk lesz, és sokmindent otthonról intézünk el anélkül, hogy kitennénk lábunkat a lakásból. Ugyanakkor számtalan esetben a hálózatnak vannak pozitív hatásai is a tudományok fejlõdésére. A hálózat jóvoltából olyan helyekre is eljuthatunk és olyan embereket is megismerhetünk valamelyest, akikkel nem lenne módunk találkozni legfõképpen a távolságból adódó utazási költségek miatt.
Minden ország saját magát is reklámozhatja, ezáltal ismertetve meg magát azon külföldiekkel is, akik esetleg valamilyen elõítélettel viseltetnek iránta. Egy jól összeállított kezdõlap nagyon jó befektetés egy ország számára, de a magánszemélyek is jobban reklámozhatják magukat a hálózaton. Sok ismeretség forrása lehet egy olyan bemutatkozó lap, melyben egy pár szó esik az illetõ eddigi életérõl, munkájáról és hobbijáról. Olyan megrázóan emberi arca is lehet ennek a sokat bírált és félremagyarázott hálózatnak, mint amivel ezen a lapon találkoztam:
http://www.bdtf.hu/~pcsaba/
Teljes képtelenség az óránként szaporodó munkák összefogása, de vannak olyan pontok, ahonnan el lehet kezdeni a barangolást és elõbb-utóbb mindenkiben kialakul egy stratégia, ami a kereséseket illeti. A jobbnak ítélt oldalak címét megjegyezhetjük, és bármilyen hosszú barangolás után is akadtunk rá, legközelebb már egyenesen azt az oldalt kérhetjük le.
Egy igen nagy adatbázis és címtár található a következõ címen:
http://www.hungary.com/hudir/
Mindenképpen megemlíthetünk még olyan címeket, melyekrôl el lehet kezdeni a böngészést, de senki se várja, hogy ezekrôl a címekrôl elindulva mindent megtaláljon. Csak nagyon sokat, de nem mindent!
http://www.elte.hu/ Eötvös Loránd Tudományegyetem
http://www.bme.hu/ Budapesti Mûszaki Egyetem
http://www.sztaki.hu/ SZTAKI kezdôlapja
http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage_h.html a magyar kezdôlap
http://caesar.elte.hu/~vadalma Kúltúrétlap az Interneten
http://www.inf.bme.hu/internet.galaxis/etlap.html Érdekes címek gyûjteménye
Természetesen sok a kereszthivatkozás is, azaz egyik lapról elôbb-utóbb a masikra is átugorhatunk, mert hivatkoznak egymásra. A teljesség igényének kielégítése elképzelhetetlen a folyamatosan gyarapodó html oldalak miatt. Nincs naprakész címlista!
Amikor célirányosan akarunk valamit keresni, akkor használjuk valamelyik keresõprogramot. Az egyik legjobb keresõ az AltaVista keresõ ( http://altavista.digital.com/), mely a magyar szövegek keresésében is nagyon jól használható anélkül, hogy a keresendõ szöveget ékezetes formában adnánk meg. Így a légzáró megadható így is: legzaro, mint keresendõ szó. (Az Altavista-t a DEC, azaz a Digital Equipment Corporation üzemelteti)

elôzô|| tartalom|| következô