elôzô|| tartalom|| következô

A CERN-i vonal


1990 májusában a svájci Részecskefizikai Kutatóintézet (CERN) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) között egy együttmûködési megállapodás jött létre. Ezután felgyorsultak az események. Az egyezmény aláírását 1990 szeptemberében szakmai megbeszélés követte, ahol a kiépítendõ hálózat részleteirõl beszélgettek a résztvevõk. Magyar részrõl az RMKI-ban dolgozó Giese Piroska és Telbisz Ferenc vett részt ezen a megbeszélésen. 1991 januárjában már készültek a pályázatok és ezzel egyidõben elindultak a megrendelések, valamint az üzembeállítandó gépek részére egy saját Internet cím kérvényezése a washingtoni illetékes központtól. A MATÁV-tól is igényeltek egy bérelt vonalat, melynek üzembeállítása nem volt olyan egyszerû, hiszen amikor a genfi illetékesekkel kellett volna felvenni a kapcsolatot, akkor nem volt ember, aki olyan szinten beszélt volna egy idegen nyelvet, hogy ezt megtehette volna... Az RMKI-ban megoldották ezt is, és a szükséges teendõk párhuzamosan futottak. Szinte egyidõben futott be minden, és ennek köszönhetõen 1991 július 15-én állt a vonal Genf és Budapest között, azaz a CERN és az RMKI között. Ez egy DECNet-es vonal volt fizikai szinten, míg logikailag része volt a közös RMKI-IFJ hálózatnak (IFJ a krakkói Nagyenergiájú Fizikai Kutató Intézet nevének rövidítése). Ezzel a genfi központ kapcsolatot biztosít a HEPNET felé, ami a High Energy Physics Network rövidítése és a nagyenergiájú fizikai kutatásokkal foglalkozó intézményeket kötötte össze.
Giese Piroska eszmei értékû archívumában többek között az az elsõ levél is megtalálható kinyomtatott formában, mely ennek az élõ vonalnak az elsõ levele volt. Ebben üdvözölték egymást a vonal két végén levõ kollégák.
A vidéken dolgozó kollégák és az egyetemek oktatói és munkatársai is használhatták a hálózatot X25-ös vonalon vagy modem segítségével. Az RMKI biztosította az ily módon bejelentkezõk részére az elérést és saját azonosítót adott ezen felhasználóknak.
A történethez hozzátartozik, hogy idõközben a ma már világszerte elfogadott IP szabvány szerinti mûködtetés volt az elérendõ cél. 1991 októberében Steve Goldstein, az amerikai NIC egyik tisztségviselõje kelet-európai körúton volt. Magyarországon is arra ösztönözte a szakembereket, hogy kérvényezzék az IP-n alapuló teljes Internet elérést. Ehhez megfelelõ szoftverekre és hálózati eszközökre valamint az NIC-tõl igényelt saját IP címre volt szükség. Nyitott hát az Egyesült Államok a keleti-európai országok felé, és ezt Lengyelország és Csehország mellett Magyarország is kihasználta, így pár hónap eltéréssel ugyan, de sikerült a dobogóra felkapaszkodni :-)
Csuka Gábor annak idején a CERN-ben dolgozott, és a munka aktív részeseként ott volt Lengyelországban 1991 augusztusának végén. Ekkor helyezték üzembe Krakkóban azt a teljes értékû Internet kapcsolatot, mely az elsõ egykori vasfüggönyön átmenõ vonal volt! 1992 elsõ hónapjában Magyarország második volt a sorban a teljes értékû Internet eléréssel.
1994 májusában a pénzügyi helyzet úgy alakult, hogy a legendás CERN-be vezetõ elsõ igazi vonal fenntartására nem volt meg a szükséges összeg, és megszüntették.
Ez tehát az elsõ vonal története, mely történetben felbukkant három név is. Annak idején õk az RMKI dolgozói voltak. Mára a helyzet annyit változott, hogy Csuka Gábor Németországban él és dolgozik, Telbisz Ferenc az ELTE hálózatfelügyelet igazgatói székébõl vonult nyugdíjba 1996 nyarán. Egyedül Giese Piroska maradt meg a KFKI-ban. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy beszélhettem, illetve az Internet hálózaton keresztül levelezhettem velük az általam hõskornak nevezett idõszakról.
Köszönettel tartozom nekik és a többi olyan embernek is, akik a munkámat segítõ hasznos információkkal láttak el.

elôzô|| tartalom|| következô