Szathmári István

 

 

Szathmári István 1925. február 20-án született Kisújszálláson. Ugyanitt érettségizett a Református Gimnáziumban 1944-ben. A Debreceni Tudományegyetemen szerzett magyar-francia-német szakos tanári diplomát 1949-ben, de már az elõzõ évben, de már az elõzõ évben ledoktorált summa cum laude eredménnyel. Közben a Bárczi Géza vezette tanszékhez kötõdött, már az alapvizsga után, 1946-ban a Magyar Népnyelvkutató Intézet díjtalan gyakornoka lett, és elsõ, dialektológiai közleményei is megjelentek a Magyar Népnyelvben.

1948-tól 1951-ig a debreceni Közgazdasági Gimnáziumban tanított , majd 1951-tõl 1955-ig az Idegen Nyelvek Fõiskoláján vezette a magyar tanszéket. Itt az alapvetõ - leíró nyelvtani, stilisztikai, mûfajelméleti stb. - jegyzeteket írta meg.

1955-ben a Fõiskola megszûnvén az ELTE-re került, az akkori, Bárczi Géza vezette tanszékre, és azután végig ott tanított, 1975-tõl egyetemi tanárként, 1995. szeptember 1-tõl pedig mint nyugdíjas, illetõleg mint Professor Emeritus.

Közben 1975-tõ 1979-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. 1983-tól 1989-ig vendégprofesszorként elindította a magyar nyelv és irodalom szakot a Helsinki Egyetemen.

Tudományos Munkásságának irányát alapvetõen két tényezõ határozta meg: a Bárczi Gézától kapott indíttatás és a mindenkori szükséglet.

Fõ kutatási területei:

1. A magyar irodalmi nyelv /nyelvi sztenderd/ általános kérdései és története máig. - Vizsgálta a XVI-XVII. századi nyelvtanokat, a Károli-biblia, a Rákóczi-kor, Mikes, Faludi, a reformkor, a századforduló stb. nyelvét.

2. A magyar stilisztika. - Igyekezett kiépíteni - könyveiben és dolgozataiban - funkcionális stilisztikát, kitérve a stilisztika- és a stílustörténetre is.

3. A felvilágosodás és a XVIII. század nyelvi élete. - A mátrafüredi francia nyelvû kollokviumokon és azokon kívül kutatta a felvilágosodás hatását a nyelvtudományra, illetve a nyelvi tudatosodásra.

4. Nyelvtudomány-történet. - foglalkozott általános kérdésekkel, egy-egy nyelvtudós életpályájával, egyes korszakokkal és a teljes magyar nyelvtudománnyal.

5. Foglalkozott továbbá a mai magyar nyelv grammatikai, statisztikai, helyesírási és nyelvhelyességi kérdéseivel, valamint jelentek meg nyelvtörténeti, dialektológiai, kontrasztív nyelvészeti, irodalomtörténeti és hungarológiai jellegû tanulmányai.

Könyveinek száma. 13/5 társszerzõvel/ és - a kisebb cikkeket nem számítva - több mint 400 dolgozata látott napvilágot.

Az elmondottakon kívül 1970-tõl szerkeszti az Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae idegen nyelvû évkönyvet, és 15 évig magyarországi szerkesztõje volt a párizsi Etudes Finno-ougriennes c. folyóiratnak.

1970-tõl vezeti a 26 tagú Stíluskutató csoportot. Többször adott elõ külföldön. Tagja több akadémiai bizottságnak, a Magyar Nyelvészeti Munkabizottságnak meg elnöke. A Magyar Nyelvtudományi Társaságnak korábban fõtitkára volt, 1984-tõl alelnöke.

Tagja a következõ külföldi tudományos társaságoknak: Soumalais-Ugrilainen Seura, Societas Uralo-Altaica, Societas Linguistica Europaea, Société d'Etudes du XVIII. siécle.

 

Szathmári István szakirodalmi munkásságának válogatott jegyzéke

Önálló könyvek

 

A magyar stilisztika útja. Nemzeti Könyvtár. Gondolat Kiadó. Bp., 1961. 704. 1.

Régi nyelvtanaink és egységesülõ irodalmi nyelvünk. Nyelvészeti tanulmányok 11. sz. Akadémiai Kiadó. Bp., 1968. 453. 1.

Bárczi Géza /1894-1975/ és a magyar nyelvtudomány. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 150. sz. Bp., 1978. 34. 1.

Fejezetek a magyar költõi stílus történetébõl. Castrenianumin toimitteita 38. Folia Hungarica 5. Helsinki, 1990. 190. 1.

Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994. 102. 1.

Három fejezet a magyar költõi stílus történetébõl. Nyelvtudományi Értekezések 140. sz. bp., Akadémiai Kiadó. 1995. 77 1.

A magyar helyesírás alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1996. 120. 1.

Bárczi Géza. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó. Bp., 1996. 181. 1.

 

Önálló mûvek társszerzõkkel

A magyar stilisztika vázlata. Egyetemi Magyar Nyelvészeti Füzetek. /Társszerzõk: Fábián Pál és Terestyéni Ferenc./ Szerk.: Terestyéni Ferenc. Tankönyvkiadó. Bp., 1958. 65-148, 235-253.

Nyelvtan, stílus, szónoklás. /Társszerzõk: Berrár Jolán, Fábián Pál, Szende Aladár, Terestyéni Ferenc./ Szerk.: Terestyéni Ferenc. Kossuth Kiadó. Bp., 1960. 284-362.

An Ourline of the History of Hungarian Linguistics. In: The Hungarian Language. Edited by L. Benkõ and S. Imre. Akadémiai Kiadó. Bp., 1972. 349-377.

La langue hongoise. In: The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Volume XX. Edited by Denis Sinor. E. J. Brill. Leiden, New York, Kbenhavn, Köln. 1988. 197-216.

Erdélyi János: Nyelvészeti és népköltészeti, népzenei írások. Sajtó alá rendezte: T. Erdélyi Ilona. A jegyzeteket írta: T. Erdélyi Ilona és Szathmári István. Akadémiai Kiadó Bp., 1991. 287-319.

 

Irodalmi nyelv /nyelvi sztenderd/

Szenczi Molnár Albert és irodalmi nyelvünk. In: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza körébõl. Nyelvtudományi Értekezések 40. sz. Szerk.: Benkõ Loránd. Akadémiai Kiadó. Bp., 1964. 345-354.

Geleji Katona István és a XVII. századi német Sprachgesellschaft-ok. Magyar Nyelvõr LXXXVIII. 1964. 248-252.

De l'interprétation du terme "langue littéraire". Annales Univ. Sci. Bp., Sectio Philologica VI, 37-42.

Kövesdi Pál grammatikája és a nyelvi norma alakulása. Magyar Nyelv LXI, 428-36.

A magyar irodalmi nyelv kialakulásának elsõ szakasza és a nemzetté fejlõdés. Valóság IX. 11. szám 10-20.

Mit mutatnak Komáromi Csipkés Györgynek a Károli-biblián végzett helyesírási és nyelvi módosításai? Acta Univ. Szegediensis: Néprajz és Nyelvtudomány X, 62-8. - Különlenyomat: Nyelvészeti Dolgozatok 64, Szeged, 1966.

Zur Geschichte der ungarischen Literaturaprache des 17. Jahrunderts. Congressus Secundus Internationalia Finno-Ugristarum. Helsinki 23-28. VIII. 1965. Pars I. Acta Linguistica. /Szerk.: Pavo Ravila./ Helsinki, 1968. 517-23. /Különnyomat is./

Misztótfalusi Kis's Bemühungen um die Sprachpflege. Acta Litteraria. /Tolnai-Eml./ XIII. 493-507. /Különnyomat is./

Les variantes de texte d'un roman de Jókai et l'évolution de la langue littéraire hongroise. Mélanges offerts á Aurélien Sauvageot pour son souxante-quinziéme anniversaire. Rédacteurs: J. Gergely, J. Moreau, J. Perrot /France/, J. Edõdi /Hongrie/. Akadémiai K. Bp., 1972. 271-278. /Különnyomat is./

La formation d'une langue littéraire: problémes généraux avex application de la langue littéraire hongroise /XVI-XVII. siécles/. In: Etudes Finno-ougriennes VI-VII. /1969-1970./ Paris, 108-120. /Különnyomat is./

Bessenyei és a magyar irodalmi nyelv. Magyar Nyelv LXVIII, 385-393.

Que doit notre langue littéraire á Petõfi? Acta Linguistica XXIII, 279-291. /Különnyomat is./

Die ungarischne Sprachnorm im 16-17. Jh. und die Anfange der Sprachpflege in Ungarn. In: Congressus Tertius Internationalis Fenno-Ugristarum /Tallinnae, 1970. VIII, 17-23./ Pars I. Acta Linguistica. Anu-Reet Hausenber és Aime Kahrik közremûködésével szerkesztette Volmen Hallap. Tallinn, 1975. 698-703. és különnyomat.

Notre langue littéraire á l'époque de Rákoczi. In: Türk-Macar Kültür Münasebetleri Issivgi Altinde II. Rákóczi Ferenc ve Macar Mültecileri sempozyumu /31 Mayis - 3 Haziran 1976. Istanbul Oniversitesi Edelbiyat Fakültesi/. Szerk.: M. T. Gökbilgin. Istanbul, 1976. 48-56. és különnyomat.

Irodalmi nyelvünk Szenczi Molnár Albert szótárainak tükrében. Szocialista Nevelés /Bratislava/ XXII /1976. dec-i 4. sz./ 98-102.

Faludi és a magyar irodalmi nyelv. Magyar nyelv LXXVII, 136-141.

Quand la langue littéraire hongroise s'est-elle fixée? Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 9-15. Septemberis 1975. Szerk.: Gyula Ortutay. Pars III. Acta Sectionis Linguisticae. Gondozta Bereczki Gábor és Gulya János. Bp., 1981. 157-162. és klny.

Les langues littéraires et typologie de langue, le type de la langue littéraire hongroise. Atti del IX. convegno interuniversitario dei docenti de lingua e letteratura ungherese e di finno-ugristica in Italia.

Torino 15-18 ottobre 1979. A cura di Paolo Santarcangeli. Torino, é. n. /1981/ 29-38 és klny.

A budai Egyetemi nyomda reformkorabeli szerepe a magyar irodalmi nyelv kialakulásában. In: Typographia Universitatis Hungaricae Budae 1777-1848 /"A budai Egyetemi nyomda szerepe a kelet-európai népek kulturális, társadalmi és politikai fejlõdésében" c. 1977-es nemzetközi kollokvium aktái/. Publié par Peter Király. Budapest, Akadémiai K. 1983. 243-252 /német kivonattal/ és klny.

A magyar irodalmi nyelv a XVII. század végén. In: Magyarország társadalma a török kiûzése idején. /Szécsény, 1983. április 6-8./ Discussiones Neogradienses 1. Szerk.: Szvircsek Ferenc. Salgótarján, 1984. 103-112. és különlenyomat.

A reformáció és benne a Vizsolyi Biblia nyelvi hatása. In: Emlékkönyv a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára. Szerk.: Barcza József. Bp., 1990. 184-202.

Die Reformation und die ungarische Literatursprache.Finnisch-ugrische Forschungen. L, 21-33 és különnyomat.

A magyar irodalmi és köznyelv a XX. század fordulója körül. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében II. Szerk.: Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit, Wolfram Seidler, Budapest-Wien, 1991. 1186-1193.

Mikes és irodalmi nyelvünk. Magyar nyelv LXXXVII, 293-306.

Magyar irodalmi nyelv - finn irodalmi nyelv. In: Emlékkönyv Benkõ Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Hajdú Mihály és Kiss Jenõ. Bp., 1991. 597-599.

 

Stílus, stilisztika, stílustörténet

Az írói szótárak stilisztikai és nyelvmûvelési vonatkozásai. /Korreferátum "Az írói szótárakról" c. konferencián./ Az MTA I. Osztályának Közleményei XXII, 397-403, Különlenyomat is: Bp., 1965.

Magyar Irodalmi Lexikon II-III. /fõszerk.: Benedek Marcell/. Akadémiai K. Bp., 1965. /mintegy 60 stilisztikai címszó/.

Gondolatok a magyar frazeológiai kutatásokról. Magyar Nyelv LXII, 507-14.

A kiejtésvizsgálatok és a stilisztika. In: Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. Szerk.: Grétsy László és Szathmári István. Tankönyvkiadó /és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 120. sz./, Bp., 1967. 166-71.

A nyelvi elemek stílusértékérõl. Acta Univ. Szegediensis: Néprajz és Nyelvtudomány XI, 35-42. és különlenyomat, Nyelvészeti Dolgozatok 70. sz. Szeged, 1967.

Dugonics András nyelvérõl és stílusáról. Magyar Nyelv LXIV, 257-262.

A hangszimbolikáról. Néprajz és Nyelvtudomány XIV, 75-91. és különlenyomat, Nyelvészeti Dolgozatok 98. szám, Szeged 1970.

A propos d'un nouveau traité de stylistique hongroise. Annales ... Sectio Linguistica. Tomus II, 101-5.

Quest-ce qui entre dans la symbolique des sons. Acta Linguistica XXI, 87-104./Különnyomat is./

Hozzászólás az 1968-i verselemzõ vitaülésen. In: Formateremtõ elvek a költõi alkotásban. szerk.: Hankiss Elemér. Akadémiai K. Bp., 1971. 533-7.

A százéves Magyar Nyelvõr és a stilisztika. Magyar Nyelvõr XCVII, 385-403. És a Magyar Nyelvtudományi Társ. Kiadványai 136. sz. Bp., 1974.

A rádiós mûfajok stílusáról. In: A rádióbemondó beszéde. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont Szakkönyvtár 21. sz. Szerk.: Wacha Imre. Bp., 1973. 9-24.

Hogyan mutatkozik meg Verseghy, a stilisztikus Usus Aestheticus Linguae Hungaricae címû munkájában? In: memoriam Verseghy Ferenc. Szerk.: Szurmay Ernõ. Szolnok, 1973. 49-70.

A legújabb stilisztikai eljárásokról. In: Nyelvtudományi vándorgyûlés, Hódmezõvásárhely, 1972. október 20-21. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 135. sz. Szerk.: Szathmári István, Budapest, 1973. 37-46.

A magyar stilisztika az utóbbi két évtizedben. In: Jelentéstan és stilisztika. A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusának elõadásai. /Szerk.: Imre Samu, Szathmáry István és Szûts László. Nyelvtudományi Értekezések 83. sz. Bp., 1974./ 23-39.

Az elsõ magyar költõi szótárról. Magyar Nyelvõr XCVIII, 405-414.

Verseghy, a stilisztikus. In: Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk.: Szauder József és Tarnai Andor. Akadémiai K. Bp., 1974. 901-927. /Különnyomat is./

Les perspectives de la stylistique. Acta Litteraria XVII, 415-425 és különnyomat.

Irodalmi nyelv és korstílus. In: Zalai Tükör 1975. II. 79-86. és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 140. sz. 79-86. Különnyomat.

Laziczius és a stilisztika. Nyelvtudományi Közlemények. LXXVII, 466-474.

A szavak, kifejezések mai nyelvi rétegbeli hovatartozásának jelölése a Történeti- etimológiai szótárban. In: Az etimológia elmélete és módszere /az 1974. augusztus 22. és 24. között rendezett nemzetközi konferencia elõadásai/. Nyelvtudományi Értekezések 89. szám. Szerk.: Benkõ Loránd és K. Sal Éva. Bp., 1976. 277-282.

Gombocz Zoltán és a stilisztika. Magyar Nyelv LXXIII, 435-443.

A nyelv /és benne a mondat/ "felbomlása" az újabb költõi stílusban. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana körébõl. Egyetemi segédkönyv. 189-205.

A stilisztikai kategóriák hatása az egyén nyelvére, stílusára. In: A nyelvész szerepe a kriminalisztikában. VII. Országos Kriminalisztikai Tanácskozás /1975. XII. 4./ BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfõnökség. Bp., 1977. 61-73.

A hangszimbolika a magyar népballadákban. In: Népi kultúra - népi társadalom. A MTA Néprajzi Kutató Csoportjának évkönyve. Fõszerk.: Ortutay Gyula, szerk.: Kósa László. XI-XII. bp., 1980. 299-331.

Németh László és a stilisztika. Magyar Nyelvõr 104, 175-176. és.

Contributions á l'étude du probléme de la révolution stylistique. Folia Linguistica /Mouton The Hague/ XIII /1979./, 2. 117-124. és klny.

Az avantgarde stiláris nyomai József Attila költészetében. Magyar Nyelv LXXVIII, 129-136. 1982, és "A lét dadog csak a törvény tiszta beszéd". Az ELTE József Attila Tudományos ülésszakán elhangzott elõadások anyaga. Szerk.: Fenyõ D. György, Fráter Zoltán, Gelniczky Györgyi, Nagy András. Bp., 1980. 44-56.

Kazinczy stilisztikai nézeteirõl. Magyar Nyelv LXXVIII, 270-276.

L'influence de la linguistique de texte sur la stylistique. Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum Turku, 20-27. VIII. 1980. Pars VII. Dissertationes sectionum: Lexicologia et onomastica, alia linguistica et litteraria. Redigit Osmo Ikola. Soumen Kielen Seura. Turku, 1981. 268-273.

Ober den Gegenstand der Textstilistik. Finnisch-Ugrische Forschungen XLV/1-3. 1-24.

Beszélhetünk-e szövegstilisztikáról? In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana körébõl. Szerk.: Rácz Endre és Szathmári István. Bp., Tankönyvkiadó, 1983. 320-355.

A két világháború közötti magyar költõi stílus és az izmusok. In: A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hngarológiai Kongresszus elõadásai: 1981. aug. 10-14. Szerk.: Béládi Miklós, Jankovics József, Nyerges Judit. Bp., 1985. 276-280.

Der Stil als "écart" oder als "déviation". Festschrift für István Futaky. Finnisch-Ugrische Mitteilungen. Herausgegeben von Wolfgang Weenker. Helmut Buske Verlag. Hamburg, 1986. 451-456. és különlenyomat.

Magyar stilisztika /tervezet új egyetemi tankönyv kidolgozására/. Magyar Nyelv LXXXIII, 284-297.

Vaino Linna "Tuntematon sotilas" c. regénye magyar fordításának stílusáról. Bereczki-Emlékkönyv. Szerk.: Domokos Péter és Pusztay János. Uralisztikai Tanulmányok 2. Bp., 1988. 343-347.

Földrajzi nevek mind szimbólumok. In: Névtudomány és mûvelõdéstörténet. A IV. Magyar Névtudományi Konferencia elõadásai. Szerk.: Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Zalaegerszeg. 1989. 174-177.

Petõfi: Mi kék az ég? Édes Anyanyelvünk 1989. 2. sz. 6.

Weöres Sándor: Szavak. Magyar Nyelv LXXXV, 449.

Fordítás és stilisztika. Pilinszky János Apokrif c. versének elsõ soráról. Esitelmia unkarin kielesta. Folia Hungarica 4, szerk.: Csepregi Márta. Helsinki, 1989. 7-20.

Babits "Messze ... messze" c. verse és a nominális szerkesztésmód. In: Zsilka-Emlékkönyv. Szerk.: Havas Ferenc, Horváth Katalin, Ladányi Mária. Bp., 1990. 136-141.

Ady Endre: Sóhajtás a hajnalban. Verselemzés. In: Bolla-Emlékkönyv. Egyetemi Fonetikai Füzetek 3. sz. Bp., 1990. 169-175. és különlenyomat.

Szép filológus munka. Szekér Endre: "Hagyomány és újítás mai költõi nyelvünkben" c. könyvérõl. Forrás 1990. 10. sz. 90-92.

Vörösmarty reprezentatív verse, A vén cigány. Magyar Nyelvõr 116: 33-49.

Török Gábor. Pontok és kérdõjelek az általános stíluselméletben. In: Szemiotikai szövegtan 4. A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz I. Szerk: Petõfi Sándor János és Békési Imre. Szeged, 1992. 160-166. /Recenzió./

Milyen napjaink stilisztikája? Magyar Nyelv LXXXVIII, 272-279.

Szövegszematikai sajátságok Ady Endrének "A hazaszeretet reformja" c. írásában, Egyetemi Fonetikai Füzetek 8. sz. 93-97.

A diakrónia és a szinkrónia "ütközése" Balassi Katona-énekének "teljes" megértéséhez. In: Állapot és történet - szinkrónia és a diakrónia - viszonya a nyelvben. Szerk.: Horváth Katalin és Ladányi Mária. Bp., 1993. 167-171.

Bárczi Géza és a stilisztika. In: Bárczi Géza Emlékkönyv születésének 100. évfordulója alkalmából. Szerk.: Szathmári István, E. Abaffy Erzsébet és B. Lõrinczy Éva. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 200. sz. Bp., 1994. 163-171.

Die Stilistik, eine disziplin im Grenzgebiet zwischen der Sprachwiesenschaft. Annales ... Sectio Linguistica XXI. 1990, 1994. 219-228.

A közéleti beszéd és a stílus. Egyetemi Fonetikai Füzetek 10. sz. /1994/, 12-17.

Kossuth és a szónoki beszéd. Magyar Nyelv XC /1994/, 257-263.

Aranka György és a stilisztika. In: Az Erdélyi Magyar Nyelvmûvelõ Társaság 200 éve, 1793-1993. Erdélyi Tudományos Füzetek 218. sz. Kolozsvár, 1994. 62-67.

Verseghy Stilisztikájának egyik fontos területérõl - mai szemmel. In: In memoriam Verseghy Ferenc 4. szerk.: Szurmay Ernõ. Szolnok, 1994. 33-39.

Kányádi Sándor: Játszva magyarul. Édes Anyanyelvünk XVI /1994/, 5. sz. 11.

Weöres Sándor stílusújítása. In: Széphalom. Újszászy Kálmán emlékére. Szerk.: Kováts Dániel. 1995. 409-412.

A Halotti Beszéd mint nyelvi teljesítmény. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle. 1995. 4. sz. 474-481.

Két verselemzés. Édes Anyanyelvünk XVIII /1996/, 1. sz. 4.

A szép szavú Móra Ferencrõl. In: Absztrakció és valóság. Békési Imre-emlékkönyv. Fõszerk.: Rozgonyiné Molnár Emma. Szeged, 1996. 313-318.

A funkcionális stilisztika megalapozása. In: Hol tart ma a stilisztika? /Stíluselméleti tanulmányok./ Nemzeti Tankönyvkiadó. Szerk.: Szathmári István. Bp, 1996. 13-33.

 

A felvilágosodás és a XVIII. század

Hozzászólás Szauder Józsefnek "A XVIII. századi magyar irodalom és felvilágosodás kutatásának feladatai" c. programadó tanulmányához. Irodalomtörténeti Közlemények LXXIII, 169-171.

Langue littéraire et réforme da la langue. In: Les Lumiéres en Hongrie, en Europe Centrale et en Europe Orientale. Actes du Deuxiéme Colloque de Mátrafüred, 2-5 ostobre 1972. Édité par Eduard Bene et Ilona Kovács. Akadémiai K. Bp., 1975. 135-143. és különnyomat.

L'influence des Lumiéres sur la formation de la langue et de la culture linguistique. In: Les Lumiéres en Hongrie, en Europe Centrale et en Europe Orianale /Actes du Troisiéme Colloque de Mátrafüred 28 septembre - 2 cotobre 1975/. Szerk.: Köpeczi Béla, Bene Ede. Bp., Akadémiai K. 1977. 203-209. és különlenyomat.

Y a-t-il des types parmi les langues littéraires de l'Europe Centrale et Oriantale? Studia Slavica XXV /Hadrovics-Emlékkönyv/, 385-390. és klny.

Die Entwicklung des sprachlichen Bewu/3tseins in Ungarn der Aufklarungszeit. In: Sprache und Volk im 18. Jh. Symposium in Reinhausen bei Göttingen 13. 46. Juli 1979, Hrsg.: Hans-Hermann Bartens, Opuscula Fenno-Ugrica Gottingensia. Bd. I. Redigit János Gulya. Verlag Peter Lang. Frankfurt am Main - Bern. 1983. 161-173. /Diskussion 174-175/ és klny.

Az irodalmi nyelv, a nyelvújítás és a nyelvtudomány a felvilágosodás elsõ szakaszában. Irodalomtörténeti Közlemények 1983. 399-408.

Les Lumiéres et les débuts de la linguistique en Hongrie. Transactions of the Fifth International Congress on the Enlightenment. Pisa, 1979. August/September. Oxford, 1980. I-III. 1227-1233.

Les Lumiéres et la langue littéraire hongroise. Les Lumiéres en Pologne et en Hongrie. Szerk.: Bíró Ferenc etc. Akadémiai K. Bp., 1988. 290-305.

 

D/ Nyelvtudomány-történet

A magyar stilisztika indulása. Acta Univ. Szegediensis: Néprajz és Nyelvtudomány IX, 35-9. Különlenyomat. Nyelvészeti Dolgozatok 54. szám, Szeged, 1965.

István Geleji Katona und die deutschen Sprachgesellschaften des 17. Jahrhunderts. Acta Linguistica XV, 323-330.

Megemlékezés Kresznerics Ferencrõl. Magyar Nyelv LXII, 373-8.

Magyar nyelvészeti kutatások az egyetemeken és fõiskolákon. Nyelvtudományi Értekezések 58. sz. Szerk.: Imre Samu és Szathmári István. Akadémiai K. Bp., 1967. 27-31.

Milyen nyelvtant írt valójában Sylvester János? Néprajz és Nyelvtudomány XII, 43-61. és különlenyomat: Nyelvészeti Dolgozatok 80. szám, Szeged, 1968.

Megemlékezés Sajnovics Jánosról. Magyar Nyelv LXVI, 504-6.

A magyar nyelvtudomány-történet korszakai. Magyar Nyelv LXVII, 18-35.

Szenczi Molnár Albert, a nyelvtudós. Irodalmi Szemle /Pozsony-Bratislava/ XIV, 942-48.

Szenczi Molnár Albert nyelvtanának új kiadása ürügyén. Magyar Nyelvõr XCV, 385-95.

A Magyar Nyelvõr Szarvas Gábor szerkesztõsége idején és a stilisztika. In: A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei IV/1972, 13. szám /Novi Sad/ 13-25. /Különlenyomat is./

Molnár Szenciensis, Albertus: Nova Grammatica ungarica. With an Introduction by Gyula Décsy. Indiana University Publication. Uralic and Altaic Series, Volume 98. Bloomington: Indiana University - Tha Hague: Mouton Co. 1969. XXXII 202. pp. /Recenzió/ Ural-Altaische Jahrbücher XLIV/1972. 249-251.

Budenz József és a korabeli magyar nyelvtudomány. Magyar Nyelvjárások XIX, 5-16. /Különlenyomat is./

Balassa József nyelvtudós, a Fazekas Mihály Fõreáliskola volt tanára /1864-1945/. In: A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium /volt Fõreáliskola/ értesítõje az 1972-73-as centenáriumi tanévrõl. Szerk.: dr. Nábrádi Mihály. Tankönyvkiadó, Bp., 1973. 71-7.

Die Sprachliche Wirkung von Albert Molnár Szenczi. Annales Univ. Sci. Budapestinensis, Sectio Linguistica VII, 119-134. és különlenyomat.

Vorwartsweisende Tendenzen im sprachwissenschaftlichen Schaffen von Albert Szenczi Molnár. Festschrift für prof. sc. Karl Mollay. Schriftenreihe des Lehrstuhls für deutsche Sprache und Literatur der Loránd-Eötvös-Universitat. Szerk.: Mádl Antal, Juhász János és Széll Zsuzsa. Bp., 1978. 283-293.

Sauvageot professzor nyolcvanadik születésnapjára. Magyar Nyelv LXXIV, 250-252.

Horváth Jánosra emlékezünk. Honismeret 1978. 5-6. sz. 90-93.

Mit tett a Magyar Nyelvtudományi Társaság háromnegyed századon át a nyelvtudományért és az anyanyelvi mûveltségért? Magyar Nyelv LXXVI, 265-273. és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 157. sz., Bp., 1980. 11-19.

Bárczi Géza, a tudós és a nevelõ. In: Bárczi Géza: A magyar nyelv múltja és jelene. Válogatott tanulmányok. Összeállította és szerkesztette Papp László. Gondolat Kiadó. Bp., 1980. 7-39. és Bárczi Géza munkáinak jegyzéke: uo. 508-529.

Tótfalusi Kis Miklós és nyelvtudományunk.In: Nyelvészeti Tanulmányok. Lakó-Emlékkönyv. Szerk.: Bereczki Gábor és Molnár József. Bp., 1981. 179-191.

A magyar jelentéstan kezdetei. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana körébõl. Bp., 1980. 237-252.

Mészöly Gedeon: A sokoldalú nyelvtudós. In: Mészöly Gedeon: Népünk és nyelvünk. Gondolat Kiadó. Bp., 1982. Válogatta és szerkesztette: Szathmári István. 5-26. A válogatásról. Uo. 577-578. Mészöly Gedeon munkássága. Uo. 593-610.

Antécédents de la textologie dans nos anciennes grammaires. Etudes Finno-Ougriennes, XV. 381-389. és klny.

Arany János és a magyar nyelvtudomány. Magyar Nyelv LXXIX, 397-408.

Bárczi Géza életmûvének idõszerûsége. In: Hagyomány és megújulás. Debreceni Magyar Nyelvészeti Napok 1981. november 12-14. Opera Facultatia Philosophicae Universitatis de Ludovico Kossuth Nominatae 8. Szerk.: Sebestyén Árpád. Debrecen, 1982. 69-83. és klny.

Aurélien Sauvageot-ra emlékezünk. Magyar Nyelv LXXXV, 505-507.

Rektiot Albert Szenczi Molnárin vuoden 1610 kieliopissa. Annales ... Sectio Linguistica XIX. 1988,1991. 297-301. és klny.

Mit jelentett, és ma mit jelent a versmondat megnevezés? Magyar Nyelv LXXXVII, 23-31.

Visszapillantás a Mai Magyar Nyelvi Tanszék két évtizedére. In: Hagyomány és újítás a mai magyar nyelvi kutatásban és oktatásban. Szerk.: Balázs Géza. ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok 38. sz. Bp., 1991. 7-18.

Ki lehet a szerzõje a Magyar Tudós Társaság 1846. évi nyelvtanát névtelenül ismertetõ korabeli recenziónak? In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének körébõl. Szerk.: Kiss Jenõ és Szûts László. Akadémiai K. Bp., 1991. 643-650.

Wegweisende Züge in der Grammatik von Albert Szenczi Molnár. Studia Slavica 36 /1990./, 382-390. és különnyomat.

Szenczi Molnár Albert és Petrus Ramus. In: Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Kozocsa Sándor és Laczkó Krisztina. Bp., 1992. 232-237.

A magyar nyelv tudatosodásának útja a Halotti Beszédtõl a felvilágosodás kezdetéig. Magyar Nyelv LXXXIX, 136-144. és in: Széphalom 5. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve. Szerk.: Kováts Dániel. Sátoraljaújhely, 1993. 27-37. és különlenyomat.

Szabó Pál a nevekrõl és a névdivatról. Névtani értesítõ 15. /1993./ 293-295.

Kresznerics és a mai magyar nyelvtudomány. Magyar Nyelv LXXXIX, 508-510.

Szenczi Molnár Albert német földön. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. II. Szerk.: Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit. Bp., Szeged, 1993. 639-645.

Lõrincze Lajosra emlékezve. Confessio. 1994. 1. sz. 62-66.

Szilárdy Áron és a nyelvtudomány. Magyar Nyelvõr CXX /1996/.102-107.

 

E/ Leíró nyelvtan, mai nyelvünk, nyelvmûvelés

Leíró nyelvészet - leíró nyelvtani tankönyv. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébõl. Szerk.: Rácz Endre és Szathmári István. Tankönyvkiadó 1974. 5-20.

Nyelvünk alakulása az utóbbi három évtizedben. Magyar Nyelv LXXI, 274-287. és különnyomat.

Megjegyzések az Üzenet címû folyóirat nyelvérõl és stílusáról. Üzenet /Szabadka/ VI, 10. sz. 544-557.

Szakszavak használata a csehszlovákiai magyar sajtóban. Magyar Nyelvõr CII, 35-45.

L'ávolution de la langue hongroise, au cours des trois derniéres decennies. Etudes Finno-Qugriennes XVI. /1980-1981/, Paris-Budapest, é. n. /1983/, 113-133. és klny.

Nykyunkari - nyky-Unkarissa. Virittaja LXXXVIII, 457-463. és különlenyomat.

Személytelen formák a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv LXXXII, 385-392.

Semerkungen zum Verhaltnis von sprachlichen und stilistischen Normen. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis ... Sectio Linguistica XV /1984/ 231-237. és különlenyomat.

Nyelvi változások - nyelvi norma. A magyar nyelv rétegezõdése. A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának elõadásai. Akadémiai K. Szerk.: Kiss Jenõ és Szûts László. Bp., 1988. I, 39-49.

Unkarin sanajarjestyksen ominaispiirteista. Helsingin yliopiston unkarilainen leitos on 60 vuotias. Folia Hungarica 3. /Szerk.: Csepregi Márta/ Helsinki, 1989. 51-67.

Új jelenségek nyelvünkben a XX. század fordulója körül. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseirõl. Szerk.: Fábián Pál és Szathmári István. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 105-120.

Unpersönliche Formen in der ungarischen Gegenwartssprache. Finnisch-ugrische Forschungen L. /1991/, 35-45. és különlenyomat.

Változások mai nyelvünkben. Egyetemi Fonetikai Füzetek 5. sz. /1992/ 17-24.

A meteorológiai jelentések nyelvérõl. Magyar Nyelv LXXXIX, 92-94.

A Kölyökrádió nyelvérõl és stílusáról. Magyar Nyelvõr 117: 113-118.

Néhány újabb jelenség sajtónyelvünkben. Édes Anyanyelvünk XV, 3. sz. 4.

Nyelv és sajtónyelv. Magyar Nyelvõr 117: 267-275.

Nyelvtörténet, dialektológia és nyelvhelyesség. Magyar Nyelvõr 117: 405-408.

Nyelv, anyanyelv, nyelvmûvelés. Magyar Élet XI. /1994/, 7. sz. 1-4.

Nyelvtudomány. In: A tudomány térképe. Kisenciklopédia a tudomány egészérõl. Fõszerk.: Scranz András. Keraban Kiadó. Bp., 1995. 144-148.

 

Egyéb

a/ dialektológia

Nyelvjárásaink. A Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat kiadása. Bp., 1955. 48 1.

Az í hang állapota Kisújszállás nyelvjárásában. In: Pais-emlékkönyv. Akadémiai Kiadó. Bp., 1956. 472-479.

Gondolatok a regionális köznyelvek kutatásáról. Magyar Nyelv LXXI, 307-315.

Szilágyi Ferenc: Csokonai dunántúli tájszógyûjtése /Egy fejezet irodalmi nyelvi szókincsünk történetébõl/. Nyelvtudományi Értekezések 82. sz. Bp., 1974. In: Irodalomtörténeti Közlemények 1976. 112-116. /recenzió/.

Die Mundarten und die sog. regionalen /landschaftlichen/ Ungangssprachen in Ungarn. Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. Szerk.: Christoph Glaser und János Pusztay. Verõffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 12. Otto Hatrassowitz, Wiesbaden, 1979. 286-296.

Remarques sur les dialextes hongrois dans les grammaires des XVI. e - XVII. e siécles. Annales Univ. Sci. Budapest. Sectio Linguistica. Tomus X /1979/, 121-127, továbbá Giano Pannonio annali italo-ungheresi di cultura 2. Bp., 1981. 121-127. és klny.

Tanulmányok a regionális köznyelviség körébõl. Szerk.: Imre Samu. Nyelvtudományi Értekezések 100. sz. Bp., 1979. Nyelvtudományi Közlemények LXXXIII, 1. 227-230.

Ober den Zustand der Mundarten in Ungarn von heute. Finnisch-ugrische Forschungen XLVII. /1986/, Heft. 2-3. 144-155. és különnyomat.

 

 

b/ kontrasztív nyelvészet

Összevetõ nyelvtan - irodalmi nyelv - stílus. In: Összevetõ nyelvvizsgálat, nyelvoktatás. Szerk.: Horváth Miklós és Temesi Mihály. Tankönyvkiadó. Bp., 1972. 436-447.

Kontrasztív nyelvtan és nyelvtudomány. In: Magyartanítás külföldön. III. 63-71.

Nyelvtudomány, stilisztika, fordításelmélet és - gyakorlat. Magyar Nyelv LXXXIII. 536-542.

Gondolatok a kontrasztív nyelvészeti munkálatokról. In: Suomi ja Unkari rinnakkain, Suomalais-unkailaisia kontastiivisia tutkielmia. Publications of the Deparment of Finnish and Generaly Linguisties of the University of Turku. 38. sz. Toimituskunta: Alho Alhoniemi, István Nyirkos, Heikki Paunonen. Turku, 1991. 9-21.

 

c/ irodalomtörténet

Jókai Mór: Rab Ráby. A kritikai kiadás népszerû változatának sajtó alá rendezése. /Társszerzõ: Kovács Gyõzõ./ Akadémiai K. Bp., 1965. 526. 1.

Jókai Mór összes mûvei. Kritikai Kiadás XXXVIII. /jegyzetes/ kötet. Sajtó alá rendezte /munkatársként: a szöveg megállapítása és a szövegváltozatok összeállítása/. Akadémiai K. Bp., 1966. 677 1.

 

d/ a hungarológia oktatása

A magyar nyelv oktatása külföldi egyetemeken /elõadás a IV. Anyanyelvi Konferencián/. Magyar Hírek 1981. 19. sz. 6-7.

A magyar nyelv és az irodalom oktatása külföldi egyetemeken. Bevezetõ elõadás az Egyetemi és fõiskolai oktatók Fórumán. Nyelvünk és Kultúránk, Pécs, 1981. aug. 2-8. Szerk.: Imre Samu. II. és é.n. Bp., 1982. 275-280. Zárószó. Uo. 314-315.

Az egyetemi oktatók fórumának további tervei. Nyelvünk és Kultúránk 51. sz. 19-22.

Miért megtartó erõ az anyanyelv? Nyelvünk és Kultúránk 1986. 62. sz. 34-42.

Magyarságtudomány /hungarológia/ a külföldi felsõoktatásban. az V. Anyanyelvi konferencián az egyetemi és fõiskolai oktatók fórumára írt vitaindító elõadás. Nyelvünk és Kultúránk 1986. 64. sz. 24-29.

Hungarologian opetus maailmalla. Unkaria Suomessa. Helsingissa 14. 11. 1986. jarjestetyn hungarologiseminaarin esitelmat ja alustukset. Folia Hungarica 2 /Castre-nianumin toimitteita 28./ Toimittaneet Ilkka Firon ja Mikko Korhonen. Helsinki, 1987. 14-20.

Magyar nyelvi, nyelvészeti oktatás külföldi egyetemeken, a hungarológiai központok lehetõségei. Nyelvünk és Kultúránk 67. sz. /1987. június/ 18-23.

Az egyetemi oktatók fúrumának tevékenységérõl. Nyelvünk és Kultúránk. 73. sz. é. n. /1988/, 10-12.

Hungarológia a Helsinki Egyetemen - levonható tanulságokkal. In: I. Hungarológiai ismerettár 7. kötet. Szerk.: Egyed Orsolya, Giay Béla, S. Nádor Orsolya. Bp., 1990. 294-301.

Hungarológiai mûhelyek: az együttmûködés lehetõségei. Nyelvünk és Kultúránk 86. sz. /1992/ 73-78.

 

e/ helyesírás, helyesírástörténet

A quelle époque ont pris naissance les principes de notre ortographe? Studia Slavica XII, 397-404. - Különlenyomat. Bp., 1966.

Gondolatok helyesírásunk múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl. In: Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Kozocsa Sándor. Bp., 1993. 256-261.

 

f/ egyetemi stb. oktatás

A "Nyelvmûvelés és stilisztika" az egyetemeken. Felsõoktatási Szemle XVIII, 287-290.

A középiskolai tanárok továbbképzésének megszervezése az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Felsõoktatási Szemle XIX, 715-721. /Benkõ Loránddal közösen./

Elsõ magyar nyelvtörténeti gyakorlatok az egyetemen. In: A magyar nyelv kutatásának és oktatásának módszertani kérdései. Nyelvtudományi Dolgozatok 6. sz. Szerk.: Hajdú Mihály és Pusztai Ferenc. Bp., 1971. 119-126.

A magyar nyelvészeti tanszékek külföldi kapcsolatairól. Magyar Nyelvõr XCVI, 269-282.

A tanári továbbképzés tapasztalatai és feladatai. Felsõoktatási Szemle XXIII, 549-551. 1974.

Az egyetemek mai feladatairól. /Elõadásként francia nyelven elhangzott Dubrovnikban 1978. szeptemberében "Az egyetem ma" c. nemzetközi szimpoziumon./ Pedagógiai Szemle XXIX. 1979. 247-251.

A nyelvtan helye a magyar szakosok képzésében a felsõoktatásban. In: A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának elõadásai. Nyelvtudományi Értekezések 104. sz. Akadémiai K. Bp., 1980. 103-114. és klny.

Az iskolai anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére irányuló egyetemi kísérletek és kutatások. Felsõoktatási Szemle XXIX, 723-729.

Gondolatok a szépirodalom olvasásának és a memoriternek a szerepérõl. Magyartanítás 1981. 4. sz. 162-165.

A tanári továbbképzésrõl. In: Az anyanyelvi oktatás korszerûsítésének változatai. Szerk.: Szende Aladár. Tankönyvkiadó. Bp., 1981. 327-331.

Eredményeink, teendõink. In: Az új tanervek alapjai és tendenciái. Az 1982. évi Anyanyelvoktatási napok anyaga. Szerk.: Bachát László, Fülöp Lajos és Szathmári István. Bp., 1984. 149-153.

A stilisztika szerepe az irodalomoktatásban. A hungarológia oktatása. I. /1987./ évfolyam, 1. sz. 48-54.